2. fejezet

Sziasztok olvasók!
Úgy látom tetszik a blogom. Ezt jó látni. Remélem mindenki újúlt erővel kezdi a szünet után a sulit. Én is megpróbálom azzal kezdeni, bár nehéz lesz. Remélem ez a fejezet is tetszeni fog mindenkinek. Jó olvasást! :-) :-) :-D

Dreamer Girl xx

A konyhában dudorászva főztem a vacsorát. Úgy gondoltam, hogy sajtos makarónit főzök, mert nincs olyan ember, aki azt ne szeretné. Hamar megfőztem, és tálcákra tettem a tányérokat, bennük a gőzölgő étellel. Kivittem a nappaliba a tárcákat. Letettem az egyiket Harry elé. Óvatosan elvette.
-Kösz, de miattam nem kellett volna külön főzni.-mondta és elkezdte az evést.
-Nem fáradozás, de azért szívesen.-mondtam mosolyogva. A vacsora többi részét, már szótlanul fogyasztottuk el. Elhiszem, hogy nehéz megnyílnia, de visszavehetne egy kicsit az arcából. Minden megnyilvánulása bunkón hangzik. Nem tudom, hogy akarattal, vagy csak ilyen a természete, de ha továbbra is így viselkedik nem leszünk jóban. Vacsora után még gyorsan elmosogadtam, mert még akartam beszélgetni egy kicsit Harry-vel. Nem tudom,  hogy nyitott lesz-e egy beszélgetésre, vagy csak undok megnyilvánulásai lesznek. Visszamentem a nappaliba, és ismét leültem a kanapéra. Percekig szótlanul ültünk. Gondoltam, hogy nekem kellesz beszélgetést kezdeményeznem, mert Harry felől holnap estig is itt ülhetnénk.
-Hány éves vagy? Melyik suliba jársz, vagy esteleg jártál?-kérdeztem. Remélem értelmes válaszokat kapok majd.
-He?-kérdezte. Gondolhattam volna, hogy nem figyel.
-Nem he, hanem tessék, de tőled egy mi van is elrőre haladás lenne.-mondtam én is flegmábban az átlag beszédemnél.
-Akkor kijavítom magam. Mi van?-mondta. Szerintem viccnek szánta, de nem jött be.
-Jaj, de vicces valaki. És a kérdéseket pedig jól hallottad.-vettettem neki oda válaszul.
-19 vagyok, és már befejeztem a sulit. Most boldog vagy?-kérdezte széttárt karokkal.
-Attól, hogy válaszoltál én vagyok a világ legboldogabn embere.-eljátszottam mindezt. Vicces lesz így együtt élni, de majd ráhangolódom a stílusára.
-Nem érdekel, hogy még mit fogsz csinálni, de én elmentem zuhanyozni, és ha bemersz nyitni halott vagy.-komolyan is gondoltam amiket mondtam. Ha benyit halál fia.
-Én? Dehogy is. Ilyennek nézel?-kérdezte kaján mosollyal, miközben kacsintgatott.
-Mi van Styles fáj a szemed?-kérdeztem. Muszáj átvennem a stílusát, ha nem akarom, hogy megalázzon. Csak nevetett rajtam. Furcsán nevet, de tőle elnézem. Felkászálódtam a kanapéról, és elindultam a fürdő felé. Még mielőtt kiértem volna a folyosóra bele öklöztem Harry vállába. Érdekes ő meg se érezte, de nekem megfájdult a kezem. Erős nagyon.
-Ez mi volt?  Maszírozás?-kérdezte nevetve. Nem válaszoltam csak tovább mentem. A fürdőben engedtem vizet a kádba, majd miután levettem a ruháimat beszálltam a jó habos és meleg kádba. Már jó fél órája ücsörögtem a kádban, amikor eszembe jutott, hogy nem zártam be az ajtót. A francba, ennek nem lesz jó vége. Hirtelen kinyílt az ajtó, és Harry lépett be rajta.
-Ismered a kopogást?-kérdeztem, miközben a maradék habot magam elé húztam. Micsoda egy tapintatlan tuskó. Nem baj, majd csak megszokom, vagy nem.
-Nem kell annyira rakarnod magad. Engem nem zavar, ha látok egy két dolgot.- mondta, közben pedig elkezdett öltözködni. Ugye nem akar bejönni?
-Most mit csinálsz? Ugye nem azt, amire gondolok.- kérdeztem riadtan. Nem akarom meztelenül látni, majd később esetleg, de most még nem.
-Nem megyek be melléd, nem kell előre örülni. Csak leveszem a ruháimat, mert csak egy boxerben szoktam aludni.-mondta, és levette a felsőjét. Pólón keresztül is látszott, hogy izmos, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. Tele van tetkókkal, és be kell valljam eléggé jól áll neki.
-Jaj, pedig már kezdtem örülni, de most pedig kifelé. Én is felakarok öltözni.-mondtam kissé szarkaztikusan.
-Oké oké, de hol fogok aludni?-kérdezte.
-Majd végeztem megtudod.-zártam le a beszélgetèst. Kiment, és én végre ki tudtam jönni a már kihült vízből. Gyirsan felöltöztem, mert nem akartam mégegyszer meglepődni. Leengedtem a hajam, fogat mostam, és kimentem a fürdőből. Harry a naplaliban nézte a TV-t. Nagyon otthon érzi magát. Nem is baj, úgy is itt fog lakni.
-Ha befejted a lazulást, meg mutatnám, hogy hol fogsz aludni.-mondtam. Remélem nen szólja le a pizsimet.
-Oké. Jó a pizsid, super Mario?-kérdezte nevetve. Éreztem, hogy megfogja szólni.
-Egy szót se. Tünés előttem.-utasítottam. Nem fog velem játszadozni. Bevezetten a vendégszobába. Remélem nem akar velem aludni. Az nem lenne jó.
-Egész jó. Nem lányos legalább, mint a szobád. Az borzasztó, hogy mennyi ott a rózsaszín cucc.-mondta egy kicsit túlozva. Szerintem nem sok a rózsaszín. Csak a falaim, az ágyneműm a táskám és a gardróbom rózsaszín. Ez egy lánynál megengedett.
-Te mikor jártál a szobámban? Jó majd ezt reggel elintézzük. Remélem kényelmesen fekszel majd Styles. Jó éjt.- mondtam neki mosolyogva. Szeretek mosolyogni. Engem megnyugtat, de lehet, hogy másokat idegesít. Na majd megkérdezem Harry-től, de majd csak reggel.
-Én is remélem, hogy jól fogok aludni, mert ha nem reggel te fogsz itt felkelni. Amúgy pedig jó éjt kis hercegnő.-mondta és hátradőlt.
-Jaj, de félek.-mondtam és nevetve kimentem. Bezártam az ajtó, mert ha horkol nem akarom halkani. A szobán pont a vendégszoba előtt van. Tehát, hogyha átakar vinni nem kell sokat gyalogolnia. Bementem a szobámba, és befeküdtem az ágyba. Gondolkoztam még egy kicsit Harry-n. Nem akarja, hogy segítsenek rajta, de az enyémet elfogadta. Nem biztos, hogy többet elfogja, de ez már haladás. Ránéztem az órára, és nem sokára éjfél. Kívánoj valamit, majd utánna elalszom. Kívántam, és remélem, hogy majd teljesül is. Pár perccel később már aludtam is.